A borsó (zöldborsó, velőborsó, cukorborsó) az egyik leghálásabb konyhakerti növény: korán vethető, gyorsan fejlődik, és frissen szedve a legfinomabb. A siker kulcsa a jó időzítés, a megfelelő talaj és az egyenletes vízellátás.
A borsó igényei röviden
Fény és hőmérséklet
A borsó a napos, világos helyet kedveli, de a nagy hőséget rosszul tűri. Tavasszal kifejezetten jól érzi magát, nyáron viszont a forró, száraz idő könnyen visszaveti a termést.
Talajigény
Laza szerkezetű, jó vízáteresztő, humuszban gazdag talajban ad a legszebben. A pangó víz és a tömör, levegőtlen talaj gyakori kudarcok oka.
Vetésforgó
Ugyanoda ne kerüljön évről évre. Hüvelyesként javítja a talajt, de a betegségek elkerülése miatt érdemes 3–4 év szünetet tartani ugyanazon ágyásban.
Talajelőkészítés a biztos induláshoz
Ágyás kialakítása
Ősszel vagy kora tavasszal lazítsd fel a talajt, dolgozz bele érett komposztot. A friss istállótrágyát inkább kerüld, mert túl buja lombot adhat a termés rovására.
Finom magágy készítése
Vetés előtt gereblyézd porhanyósra a felszínt, és távolítsd el a nagyobb rögöket. A borsó egyenletes keléséhez fontos a jó mag-talaj kapcsolat.
A borsó vetési ideje
Tavaszi vetés
A borsót általában nagyon korán vetik: amint a talaj már művelhető. A korai vetés előnye, hogy a növény a nagy melegek előtt virágzik és köt hüvelyt.
Nyár végi vagy őszi másodvetés
Ha a tavaszi vetés lemaradt, bizonyos fajtákkal lehet próbálkozni később is, de ilyenkor a hőség és a vízhiány nagyobb kockázat. Másodvetésnél különösen figyelj a rendszeres öntözésre.
Vetés menete a gyakorlatban
Vetési mélység
Általános szabály: a magot kb. 3–5 cm mélyre érdemes tenni. Túl sekély vetésnél kiszáradhat, túl mélynél nehezebben kel.
Sortávolság és tőtávolság
Kiskertben bevált módszer a sorvetés. Hagyj akkora helyet, hogy kapálni és szedni is kényelmes legyen. A magokat egymástól néhány centire érdemes elhelyezni, majd kelés után a túl sűrű részeket ritkítani lehet.
Áztatás és csávázás – kell vagy nem kell?
A magok előáztatása gyorsíthatja a kelést, de csak akkor érdemes, ha utána azonnal el is veted, és a talaj nem túl hideg. Ha a talaj hűvös és nedves, az áztatott mag könnyebben rothadhat.
Támasztás: mikor szükséges?
Bokor vagy alacsony fajták
Sok alacsony borsó támasz nélkül is megél, de szeles helyen vagy dús állományban még ezek is megdőlhetnek.
Futó és magasabb fajták
Itt szinte kötelező a támasz: karók, háló vagy rács. A jó támasztás levegősebb állományt ad, tisztább hüvelyekkel és könnyebb szedéssel.
Öntözés és tápanyag-utánpótlás
Öntözés: a kritikus időszakok
A borsónak nem az állandó tocsogás kell, hanem az egyenletes nedvesség. Különösen fontos a víz:
- kelés idején,
- virágzáskor,
- hüvelyképzés és szemtelítődés alatt.
Mulcsozás
Szalmával, fűnyesedékkel vagy komposzttal takarva jobban bent marad a nedvesség, és kevesebb gyom jelenik meg.
Trágyázás
A túl sok nitrogén buja lombozatot eredményezhet, miközben kevesebb hüvely kötődik. Komposzt általában elég, kiegészítésként inkább kiegyensúlyozott, mérsékelt tápanyag-utánpótlásban gondolkodj.
Gyomirtás és ápolás
Kapálás és talajlazítás
Kelés után óvatosan lazítsd a sorok közét, hogy ne kérgesedjen a talaj, és a gyökerek kapjanak levegőt.
Ritkítás
Ha túl sűrűn kelt, a növények egymást gyengítik, és nő a gombás betegségek kockázata. A ritkítás sokszor látványosan javítja a termést.
Kártevők és betegségek: mire figyelj?
Gyakoribb kártevők
Előfordulhat levéltetű vagy egyéb rágó kártevő. Enyhébb fertőzésnél sokat segít a korai észlelés, a fertőzött hajtások eltávolítása, illetve a hasznos rovarok kímélése.
Gombás problémák megelőzése
A túl sűrű állomány, az állandóan nedves lombozat és a rossz szellőzés kedvez a betegségeknek. Megelőzés:
- tarts megfelelő sortávolságot,
- öntözz inkább reggel, a tövet célozva,
- biztosíts támaszt, ha szükséges.
Betakarítás: mikor a legfinomabb?
Zöldborsó szedése
A legjobb akkor szedni, amikor a hüvelyek már teltek, de a szemek még zsengék. Ha túlérett, lisztesebb lesz, és csökken az édessége.
Cukorborsó szedése
Itt a hüvely is ehető, ezért fiatalabb állapotban, roppanósan érdemes szedni.
Szedési gyakoriság
Minél gyakrabban szeded, annál több új hüvely képződik. A rendszeres szedés tényleg termésnövelő trükk.
Tárolás és felhasználás
Rövid távon
Hűtőben néhány napig eláll, de az íze gyorsan változik, ezért a frissen szedett borsó a legjobb.
Tartósítás
A borsó jól fagyasztható. Rövid blansírozás után gyorsan hűtsd le és porciózva tedd fagyasztóba, így később is kellemes állaga marad.
Kép forrása: pixabay
Gyakori hibák a borsó termesztésénél
Túl késői vetés
A nagy melegben a virágzás és kötődés gyengülhet. Ha lehet, inkább korán vess.
Egyenetlen öntözés
A száraz időszakok váltakozása a borsó minőségét és mennyiségét is rontja. A virágzás–hüvelyképzés idején különösen ne hagyd kiszáradni.
Túl sok nitrogén
Szép, zöld lomb, kevés hüvely: tipikus jel. Komposzt elég, ne vidd túlzásba a tápanyagokat.
GYIK
A borsó a hidegtűrő növények közé tartozik, ezért már kora tavasszal, amint a talaj felső rétege kienged és megmunkálható (általában február végén vagy márciusban), elvethető. A magok már 2-3 °C-os talajhőmérsékleten csírázásnak indulnak.
A magokat kb. 3-6 cm mélyre érdemes vetni. A sortávolság ideálisan 25-30 cm, míg a tőtávolság a sorokon belül 3-5 cm legyen, hogy a növényeknek elegendő helyük legyen a fejlődéshez és a szellőzéshez.
Ez a fajtától függ. A kifejezetten alacsony növésű, „törpe” fajtáknak nincs szükségük támasztékra, de a magasabbra növő (félmagas vagy folytonnövő) típusok hálót, karót vagy gallyakat igényelnek, hogy a kacsjaikkal megkapaszkodhassanak és ne feküdjenek le a földre.
A borsó vízigénye közepes, de két időszakban kritikus a vízellátás: a csírázáskor és a virágzás, illetve hüvelyképződés idején. Száraz tavaszokon az öntözés jelentősen növelheti a termés mennyiségét és javíthatja a szemek zsengeségét.
A titok a szakaszos vetésben rejlik: ne egyszerre vessük el az összes magot, hanem 10-14 napos időközönként ismételjük meg a vetést. Így a különböző időpontban elvetett növények egymás után fognak beérni, hetekkel meghosszabbítva a szüreti szezont.
Címlapkép forrása: pixabay
