A bab az egyik leghálásabb kerti zöldség: gyorsan fejlődik, bőven terem, és ha jól választasz fajtát, akár nyáron át folyamatosan szedheted. Az alábbi útmutatóban végigmegyünk a sikeres babtermesztés legfontosabb pontjain – a fajtaválasztástól a betakarításig.
Milyen babfajtát válassz?
A babok termesztése nagyban függ attól, hogy bokor- vagy karós (futó) babot ültetsz, illetve zöldbabként (hüvelyért) vagy szárazbabként (magért) szeretnéd-e nevelni.
Bokorbab (alacsony növekedésű)
- Előnye: nem igényel támasztékot, kisebb kertekbe is ideális.
- Hátránya: rövidebb ideig ad folyamatos termést, gyakran egyszerre érik nagyobb mennyiség.
Karósbab (futóbab)
- Előnye: hosszabb ideig terem, látványos és nagy hozamú.
- Hátránya: stabil támasztékot igényel (karó, háló, rács).
Zöldbab vagy szárazbab?
- Zöldbab: zsenge hüvelyért szedjük, gyorsan ad termést, gyakori szedést igényel.
- Szárazbab: a mag beéréséig a tövön hagyjuk, majd szárítva tároljuk.
A bab igényei: hely, fény, talaj
A bab akkor lesz igazán bőtermő, ha megkapja a meleget, a napfényt és a megfelelő talajszerkezetet.
Fényigény és hőmérséklet
- Napos helyre ültesd, ahol legalább napi 6 óra közvetlen napfény éri.
- Hőigényes növény: fagyra érzékeny, ezért csak akkor vess, amikor már biztosan elmúltak a hideg éjszakák.
Talajigény
- A legjobb a laza, jó vízáteresztő, morzsalékos szerkezetű talaj.
- Ideális pH: enyhén savas–semleges tartomány (kb. 6–7,5).
- A túl kötött, levegőtlen talajban a mag könnyebben berohad, a gyökér fejlődése gyengébb lesz.
Talajelőkészítés
- Ősszel vagy kora tavasszal lazítsd fel a talajt, és dolgozz bele érett komposztot.
- Kerüld a friss trágyázást közvetlenül vetés előtt: ettől a bab könnyen „túlnő”, és gyengébben köt.
Vetés ideje és módja
Mikor vessük a babot?
- Általánosságban április vége–május a fő vetési időszak, amikor a talaj már kellően felmelegedett.
- Másodvetésként (például korai saláta, retek után) nyár elején is vethető.
Magok előkészítése vetés előtt
- Nem kötelező, de segíthet, ha a magokat vetés előtt pár órára beáztatod.
- Ha a talaj még hűvös és nedves, inkább ne áztass: nőhet a rothadás kockázata.
Vetési mélység
- Általában 3–5 cm mélyre kerüljenek a magok.
- Homokosabb talajban lehet picit mélyebb, kötöttebb talajban maradj inkább sekélyebben.
Sortáv és tőtáv
- Bokorbab: jellemzően közepes sortáv és 10–15 cm tőtáv kényelmes.
- Karósbab: ritkábban vess, és hagyj helyet a támasztéknak, valamint a levegőzésnek.
Támaszték karósbabhoz
A karósbab csak akkor fejlődik szépen, ha stabil kapaszkodót kap.
Jó támasztékmegoldások
- Kifeszített háló vagy kerti rács
- A-sátor (kétoldalt karók, felül összekötve)
- Körbe rakott karók, középen összefogva (kúpszerű forma)
Mikor tedd ki a támasztékot?
- A legjobb már vetéskor vagy közvetlenül utána, hogy később ne sértsd meg a gyökereket.
Öntözés és tápanyag-utánpótlás
Öntözés
- A bab egyenletes nedvességet szeret, de a pangó vizet nem.
- Kiemelten fontos a víz:
- kelés után
- virágzáskor
- hüvelyképződés idején
- Kánikulában inkább ritkábban, de alaposan öntözz, és lehetőleg reggel.
Mulcsozás
- Szalma, fűnyesedék vagy komposztmulcs segít:
- csökkenteni a kiszáradást
- visszafogni a gyomokat
- kiegyenlíteni a talaj hőingását
Trágyázás, tápanyagok
- A bab hüvelyesként képes nitrogént „megkötni”, ezért nem igényel túl sok nitrogénpótlást.
- Inkább a komposzt, valamint a káliumban gazdag tápanyagok segítik a terméskötést.
- Túl sok nitrogén esetén sok levél és kevés hüvely lesz.
Gyomlálás, kapálás, ápolás
Gyomirtás kíméletesen
- A kelés utáni hetekben különösen fontos a gyommentesség.
- Óvatosan kapálj, mert a bab gyökérzete sérülékeny.
Felkupacolás
- Ha a tövek már megerősödtek, enyhe tő körüli felkupacolás stabilabbá teheti a növényt és segíti a gyökérzónát.
Növénytársítás és vetésforgó
Jó szomszédok
- Uborka, káposztafélék, cékla, sárgarépa gyakran jól társítható.
- A virágok közül például a körömvirág hasznos lehet a kártevők gyérítésének támogatásában.
Vetésforgó
- Ugyanarra a helyre lehetőleg ne kerüljön bab 2–3 évig.
- A vetésforgó segít a talaj kimerülésének és a betegségek felszaporodásának megelőzésében.
Kártevők és betegségek – megelőzés fókuszban
Gyakoribb problémák
- Talajlakó kártevők a magot és a friss csírákat károsíthatják.
- Levéltetvek megjelenhetnek főleg melegebb időben.
- Gombás betegségek nedves, zsúfolt állományban gyakoribbak.
Megelőzési tippek
- Ne vess túl korán, hideg, nyirkos talajba.
- Tarts megfelelő tőtávot a jobb szellőzésért.
- Öntözz inkább a tövéhez, ne a levelekre.
- A beteg, foltos leveleket időben távolítsd el.
Betakarítás: mikor és hogyan szedd?
Zöldbab szedése
- Akkor a legfinomabb, amikor a hüvely zsenge, roppanós, és a mag még nem dudorodik erősen.
- A rendszeres szedés újabb virágzásra és termésre ösztönzi a növényt.
Szárazbab betakarítása
- Várd meg, míg a hüvelyek megszáradnak, a növény sárgulni kezd.
- Szedd le a hüvelyeket, utószárítsd szellős helyen, majd fejtsd ki a magokat.
Tárolás
- A teljesen száraz babot légmentesen, száraz helyen tárold.
- Zöldbabot hűtőben rövid ideig érdemes tartani, vagy blansírozva fagyasztani.

Kép forrása: pixabay
Gyakori hibák, amiket érdemes elkerülni
Túl korai vetés
Hideg talajban a mag könnyen berohad, a kelés vontatott lesz.
Túl sok tápanyag (főleg nitrogén)
Szép, dús lombot kapsz, de kevesebb hüvelyt.
Ritka szedés zöldbabnál
Ha túl sokáig a tövön marad a hüvely, a növény „lezárja” a termést, és kevesebbet fog újra kötni.
GYIK
A bab melegigényes növény, ezért a vetéssel meg kell várni, amíg a talaj tartósan felmelegszik (legalább 10-15 °C-ra). Ez általában április végén vagy május elején jön el. A kései fagyok kárt tehetnek a fiatal hajtásokban, ezért ne siessük el a szabadföldi vetést.
A vetési távolság a bab típusától függ:
Bokorbab: A sorok között tartsunk 40 cm, a tövek között pedig 5-8 cm távolságot.
Futóbab: A sorok között 70-80 cm, a tövek között 40-50 cm helyre van szükség, és mindenképpen biztosítsunk számára támrendszert.
Bár a bab mérsékelten szárazságtűrő, a bőséges terméshez egyenletes vízellátásra van szüksége. Különösen a virágzás és a hüvelyképződés idején figyeljünk oda az öntözésre, mert a vízhiány a virágok elhullásához és apróbb terméshez vezethet.
A bab a pillangósvirágúak közé tartozik, így képes a levegő nitrogénjét megkötni a gyökerein élő baktériumok segítségével. Emiatt túlzott nitrogéntrágyázásra nincs szüksége (ez csak a lomb növekedését serkentené a termés rovására). A foszfor- és káliumpótlás azonban segíti a fejlődést.
A betakarítás ideje a felhasználás céljától függ:
Zöldbab: Akkor szedjük, amikor a hüvelyek még zsengék és pattanva törnek.
Szárazbab: Akkor takarítsuk be, amikor a hüvelyek már teljesen elszáradtak, pergamenszerűvé váltak, és a bennük lévő szemek kemények.
Címlapkép forrása: pixabay








